1 Fiam! ha beveszed az én beszédimet, és az én parancsolatimat elrejted magadnál,2 Ha figyelmeztetvén a bölcsességre a te füleidet, hajtod a te elmédet az értelemre,3 Igen, ha a bölcseségért kiáltasz, és az értelemért a te szódat felemeled,4 Ha keresed azt, mint az ezüstöt, és mint a kincseket kutatod azt:5 Akkor megérted az Úrnak félelmét, és az Istennek ismeretére jutsz.6 Mert az Úr ád bölcseséget, az õ szájából tudomány és értelem [származik.]7 Az igazaknak valóságos jót rejteget, paizst a tökéletesen járóknak,8 Hogy megõrizze az igazságnak útait, és kegyeseinek útját megtartja.9 Akkor megérted az igazságot, és törvényt és becsületességet, és minden jó útat.10 Mert bölcseség megy a te elmédbe, és a tudomány a te lelkedben gyönyörûséges lesz.11 Meggondolás õrködik feletted, értelem õriz téged,12 Hogy megszabadítson téged a gonosznak útától, és a gonoszságszóló férfiútól;13 A kik elhagyják az igazságnak útát, hogy járjanak a setétségnek útain.14 A kik örülnek gonoszt cselekedvén, vígadnak a gonosz álnokságokon.15 A kiknek ösvényeik görbék, és a kik az õ útaikban gonoszok.16 Hogy megszabadítson téged a nem hozzád tartozó asszonytól, az idegentõl, a ki az õ beszédével hizelkedik,17 A ki elhagyja az õ ifjúságának férjét, és az õ Istenének szövetségérõl elfelejtkezik;18 Mert a halálra hanyatlik az õ háza, és az õ ösvényei az élet nélkül valókhoz.19 Valakik mennek ahhoz, nem térnek meg, sem meg nem nyerhetik az életnek útait.20 Hogy járj a jóknak útjokon, és az igazaknak ösvényeit kövessed.21 Mert az igazak lakják a földet, és a tökéletesek maradnak meg rajta.22 A gonoszok pedig a földrõl kivágattatnak, és a hitetlenül cselekedõk kiszaggattatnak abból.